A kertészeti kiállítási területek alapvető felépítését a nagyvonalú, egységes part menti sáv határozza meg, amely a város különféle elemeit és szabadtereit köti össze, emellett kapcsolatot teremt a város és a Boden-tó között. A helyszínen változatos játék-, mozgási-, rekreációs-, kommunikációs- és gasztronómiai attrakciók válnak elérhetővé. A partszakasz a kerékpáros- és túrahálózat szerves része, számos turisztikai látványossággal rendelkezik. A tervezési terület a nyugati parkosított tóparttól a keleti városi térig terjed.
A part menti sétány nyugaton, a Sylvester-kápolna környezetében kezdődik. Laza facsoportok között kilátás nyílik a tóra emelt stégre, megteremtve a két helyszín közötti vizuális kapcsolatot. A terület történelmi és szakrális jelentősége miatt maga a lokális beavatkozás és a berendezés is nagyon visszafogott. A facsoportok alatt húzódó pázsitfelületek a helyi lakosokat és a látogatókat csendes pihenésre csábítják.
A kemping felszámolásra kerül a Sylvester-kápolna környezetéből, hogy a tó mentén egy széles, közösségi használatú térsáv alakulhasson ki.
Az Überlingen Therme vasúti állomás és a csónakkikötő között új útvonal állítja helyre a vasút és a Boden-tó közötti közlekedési kapcsolatot; itt található a kertkiállítás egyik fő bejárata. A burkolt felület közvetlenül az állomás épületétől a Bodeni-tó kikötőjéig vezet. Teljes hosszában teherbíró, így szükség esetén jármű forgalom számára is rendelkezésre bocsátható.
A parti sétány vonalán kortárs kialakítású zöldterek és terek biztosítják a kapcsolatot a város és a tó között, megőrizve a meglévő struktúrákat és útvonalakat. A zöldterületek mérete, alakja nem módosul.
A belvárosi szabadterek intenzívebb használtra készülnek, a növényalkalmazás is városi hangulatnak megfelelő: nyírt fákból készült „tető” védi a gyalogosokat a naptól, a széltől és az időjárástól, anélkül, hogy eltakarná a tóra nyíló kilátást. A városból a tóhoz középkori környezeten át vezet az út. Míg az utcák és terek történelmi burkolatait gránit kockakő alkotja, addig a parti sétánya a modernitást helyezi előtérbe letisztult, sima felületű gránit lapburkolatok formájában. Ez a kortárs megjelenés a sétányt teljes hosszában egységbe foglalja. A sima felületű gránitlapok kedvezőbbek a járókelők és kerékpárosok, különösen a mozgásukban korlátozottak számára.
A Mantelhafen (egykori kikötői öböl) meglévő támfalai megőrzésre kerülnek. A félsziget nyugati bejáratához tervezett úszó pontonok hozzáférést biztosítanak a Boden-tó ingadozó vízszintjéhez.
A kikötő központi része széles lépcsősorként került kialakításra, amely megkönnyíti a vízhez való lejutást. A látogatók a víz mellett a nyírt fák lombja alatt ülhetnek és élhetik át a kikötő nyüzsgését. A hajótulajdonosok ezen a részen könnyen juthatnak fel hajóikra. A kikötő szerkezeti kialakításából fakadóan követni tudja a Boden-tó vízszintjének szezonális ingadozásait.
2012
Tervpályázat
Kiíró: Stadt Überlingen
Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)
Építész: Dajka Péter, Berecz Dániel (Puhl Architects)
Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)
Területnagyság: 142 500 m2
