Pfaffenhofen KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

 

A tervpályázat célja a 2019-ben megrendezésre kerülő, Ilm folyó menti kertészeti kiállítás időszakos és végleges létesítményeinek megtervezése.

 Az Ilm folyót kísérő vízparti vegetáció és partvonal a természetes folyami dinamikák nyomán alakult ki. A folyó környezetét a városi-, közlekedési- és egyéb használati struktúrák is alakították.

Az egyes szakaszok tervezési intenzitása eltérő. Északról dél felé haladva a tervezés egyre intenzívebbé válik, amikor is az Ilm folyó fejlesztési területei összefonódnak a természetes park- és kertkompozíciókkal, amelyek egyedi jelleget kölcsönöznek Pfaffenhofen városának.

A sport- és szabadidőpark területén rehabilitált vízparti táj alakul ki. A városi malom ifjúsági szállássá és egyben természetvédelmi iskolává változik, amely a gyermekek, a fiatalok és minden érdeklődő számára átfogó ismereteket nyújthat a folyómenti ökológiai rendszerekről. A Volksfestplatz továbbra is fesztiválhelyszínként használható. A Bürgerpark városi parkká válik, számos értékes szabadtéri funkcióval (gasztronómia, találkozóhely, játszótér, gyep és virágos rét). A Bürgerparkban új lakónegyed épül, melyet az energia- és erőforrás takarékos életmód koncepciója hívott életre. Az “Ilm-szigeten" a belváros belsejében vízközeli terület alakul ki, mely a belváros irányába nyílik, egyfajta városi, kulturális agoraként. A „Békaherceg” játszótér megmarad a tó közelében. Az óvodai területen a meglévő öreg fák erdei biotópot képviselnek, "manótanya" hangulatát keltő játszófelülettel. Az "Arlmühle"-nél a kis "malmászok" megtapasztalhatják, megismerkedhetnek a víz energiájával, erejével, dinamikájával.

Magának a kertészeti kiállításnak a vezérmotívuma tehát a táj és a város adottságainak, igényeinek és változásának kifejezése. A völgy fő szervező ereje az Ilm, mely minden kapcsolódó elemet egységbe foglal. Itt a természet, a kertek, a fenntarthatóság, a hagyomány és a város fogalma eggyé válik, és mindegyike a vízhez kötődik. A kertészeti kiállítás alatt buszjárat üzemeltethető a kistérségek között. Az Ilm mindkét partján található kertbemutató és annak szekciói gyalogosan is elérhetőek.

2012


Tervpályázat


Kiíró: Natur in Pfaffenhofen a.d. Ilm 2017 GmBH

Tájépítész társtervező: Michael Heintze landschaftDrei ingenieure + landschaftsarchitekten, Konstanz

Építész: Marc-Olivier Mathez Architekt ETH, Hambrug

Területnagyság: 71 000 m2

SZIGETSZENTMIKLÓS, JÓZSEF ATTILA-TELEP HÉV MEGÁLLÓ TERVPÁLYÁZAT

 

Általánosságban egy tér, de különösen egy közlekedési tér akkor válhat nagyszerűvé, ha olyan összetett, összehangolt egyensúly jön létre az épületek, a szabadterek és a közlekedési elemek között, amely a funkció, a lépték és a stílus pillérjein nyugszik.

Az esztétikai, vizuális minőség, az akadálymentesség, az ökológiai fenntarthatóság nem végcél, hanem alapkövetelmény, mint ahogyan nem csupán szebbé, hanem élhetőbbé, működővé kell tenni a városrészt.

A tervben megfogalmazott beavatkozások, épületek mindegyike a közösség életét próbálja javítani, építeni, terei e megfontolások mentén formálódnak, kommunikálnak a környezettel. A közlekedés kialakításához mindenképpen integrált szemléletű tervezésre van szükség, ahol az egyéni‐, a közösségi‐ és a lassú közlekedés egyenlő fontossággal jelenik meg, ezek között valós hálózat alakul ki.

A parkolóház környezetében olyan köztér jön létre, amely lehetőséget teremt a gyors áthaladásra, mégis igény szerint megállít, pihenésre csábít, találkozóhelyként, vagy hosszabb időtöltés, együttlét helyszíneként szolgál. Az épület formái tovább élnek a tér íveiben, vonalaiban, lelassítva, megállítva az erre sétálót. Tér zöldfelületei elemei, berendezési tárgyai úgy kerültek kialakításra, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőszak pulzáló forgalmának is gyors, akadálymentes, hatékony átközlekedést biztosítsanak.

A Gyári út északi oldalán lévő Kőpark zöldfelületére a parkolóház terével összhangban lévő mérsékelt átalakításra tettünk javaslatot, amely maximálisan figyelembe veszi a meglévő értékes faállományt, a gyalogos közlekedési irányokat és a szolgálatóház kitelepülési igényét.

2022


Építész Tervpályázat, környezetrendezési koncepció terv


Generáltervező: NANAVÍZIÓ Kft.

Tájépítész tervező: Korzó Tervezési Stúdió Kft.

Útterv: Kovács Virág Zita

Látványterv: Váérhidi Bence

ÜBERLINGEN KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS

A kertészeti kiállítási területek alapvető felépítését a nagyvonalú, egységes part menti sáv határozza meg, amely a város különféle elemeit és szabadtereit köti össze, emellett kapcsolatot teremt a város és a Boden-tó között. A helyszínen változatos játék-, mozgási-, rekreációs-, kommunikációs- és gasztronómiai attrakciók válnak elérhetővé. A partszakasz a kerékpáros- és túrahálózat szerves része, számos turisztikai látványossággal rendelkezik. A tervezési terület a nyugati parkosított tóparttól a keleti városi térig terjed.

A part menti sétány nyugaton, a Sylvester-kápolna környezetében kezdődik. Laza facsoportok között kilátás nyílik a tóra emelt stégre, megteremtve a két helyszín közötti vizuális kapcsolatot. A terület történelmi és szakrális jelentősége miatt maga a lokális beavatkozás és a berendezés is nagyon visszafogott. A facsoportok alatt húzódó pázsitfelületek a helyi lakosokat és a látogatókat csendes pihenésre csábítják.

A kemping felszámolásra kerül a Sylvester-kápolna környezetéből, hogy a tó mentén egy széles, közösségi használatú térsáv alakulhasson ki.

Az Überlingen Therme vasúti állomás és a csónakkikötő között új útvonal állítja helyre a vasút és a Boden-tó közötti közlekedési kapcsolatot; itt található a kertkiállítás egyik fő bejárata. A burkolt felület közvetlenül az állomás épületétől a Bodeni-tó kikötőjéig vezet. Teljes hosszában teherbíró, így szükség esetén jármű forgalom számára is rendelkezésre bocsátható.

A parti sétány vonalán kortárs kialakítású zöldterek és terek biztosítják a kapcsolatot a város és a tó között, megőrizve a meglévő struktúrákat és útvonalakat. A zöldterületek mérete, alakja nem módosul.

A belvárosi szabadterek intenzívebb használtra készülnek, a növényalkalmazás is városi hangulatnak megfelelő: nyírt fákból készült „tető” védi a gyalogosokat a naptól, a széltől és az időjárástól, anélkül, hogy eltakarná a tóra nyíló kilátást. A városból a tóhoz középkori környezeten át vezet az út. Míg az utcák és terek történelmi burkolatait gránit kockakő alkotja, addig a parti sétánya a modernitást helyezi előtérbe letisztult, sima felületű gránit lapburkolatok formájában. Ez a kortárs megjelenés a sétányt teljes hosszában egységbe foglalja. A sima felületű gránitlapok kedvezőbbek a járókelők és kerékpárosok, különösen a mozgásukban korlátozottak számára.

A Mantelhafen (egykori kikötői öböl) meglévő támfalai megőrzésre kerülnek. A félsziget nyugati bejáratához tervezett úszó pontonok hozzáférést biztosítanak a Boden-tó ingadozó vízszintjéhez.

A kikötő központi része széles lépcsősorként került kialakításra, amely megkönnyíti a vízhez való lejutást. A látogatók a víz mellett a nyírt fák lombja alatt ülhetnek és élhetik át a kikötő nyüzsgését. A hajótulajdonosok ezen a részen könnyen juthatnak fel hajóikra. A kikötő szerkezeti kialakításából fakadóan követni tudja a Boden-tó vízszintjének szezonális ingadozásait.

2012


Tervpályázat


Kiíró: Stadt Überlingen

Tájépítész társtervező: Andreas Bunk (Bunk Landschaftsarchitekten Ingenieure Gutachter, Hamburg)

Építész: Dajka Péter, Berecz Dániel (Puhl Architects)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Területnagyság: 142 500 m2

HASONLÓ MUNKÁK

NYUGATI PÁLYAUDVAR ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGÚJÍTÁSA

 

A Korzó csapata a Kengo Kuma & Associates és az M-Teampannon építészirodákkal, illetve a Masu Planning tájépítész irodával megvételt nyert a Nyugati Pályaudvar és környezetének megújítása tervpályázaton. További közreműködők: AKT II, Fisher Marantz Stone, Atelier Ten, Rhorer Csoport, Hilson Moran, Város-Teampannon, ÉrtékTérkép, LanTerv, Takács-Tetra, Tomlin, Földtudományi Tervező és Fejlesztő Kft.

2022


Tervpályázati részvétel, Megvételben részesült


Kiíró: Budapest Fejlesztési Központ

Tervezők: Kengo Kuma & Associates, Inc.,
M-Teampannon Kft.

Területnagyság: 44 000 m2

BUDAPEST, HALLER GARDENS

 

A kert három részre oszlik (A, B és C kert). Koncepciónkat Haller János története, a Hármas historia inspirálta. Három fejezete meghatározza az egyes kertek hangulatát, miközben a könyv idézetei a kiválasztott felületeken is megjelennek. Az A kert a hódítás kertje, amelyet a buja növényzeten belül elhelyezett rusztikus sziklaalakzatok hangsúlyoznak, míg a párásító berendezés hűs környezetet is biztosít. A B kert a meglepetések kertje. A látogatók színes évelő ágyakat, valamint különféle játékos és lounge bútorokat fedezhetnek fel a közösségi területen, amely kisebb vagy nagyobb összejövetelek rendezésére is alkalmas. A C kert védett elrendezése ideális kisebb, meghittebb beszélgetésekhez és találkozásokhoz a füves felületeken.

Az igazi myhive hatás elérése érdekében a logó különféle formákban is megjelenik, míg az egyedi bútorok izgalmas légkört kölcsönöznek a kertnek. A mikroklíma javítása érdekében a kert több helyén víz jelenik meg vízmedencék és párásító rendszerek formájában. A látványos, mégis elegáns berendezési tárgyaknak és a dekoratív szezonális növényzetnek köszönhetően a kert egész évben vizuális élményt nyújt.

2020


Tervpályázat, I. díj (jelenleg kiviteli tervi státusz)


Kiíró: IMMOFINANZ AG

Társtervező: Land-A Kft.

Területnagyság: 4 577 m2

VÁROSLIGET, MÚZEUMI NEGYED

 

Heinrich Nebbien német tájépítész pesti népkertjét, a Városligetet méltatói olyan jeles parkokhoz hasonlították, mint a londoni Regent’s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a New York-i Central Park. Túlzottan hízelgő ez, ha a Liget mai arcára gondolunk. Nebbien szándéka szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől.

A Múzeumi Negyed elhelyezése során nem hagyhattuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget történelmi múltját és jelentőségét. Sőt, legfőbb támpontunk az 1813-ban fogant bejárati motívum, – amely az egykori terv markánsan fennmaradt eleme – a Rondó volt. A koncentrikus körökből álló Rondó a park egyetlen geometrikus formája, amely átmenetet képez a szabályos városi szövet és a tájképi park lendületes vonalai között.

A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell biztosítania, mivel karakterénél fogva egy szabadtér állandó változásban és fejlődésben van. Számtalan folyamat alakítja a parkot; gyerekek, fiatalok, szülők, felnőttek és idősek szokásai és igényei. A park mindenki számára hozzáférhető 0-99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható interkultúrális, generációkat átfogó tér. A Liget meglep, inspirál, kíváncsivá tesz, képez; ugyanakkor megváltoztatható és idomulni képes. 

2013


Ötletpályázat, kiemelt megvételben részesült


Kiíró: Szépművészeti Múzeum

Építész: Noll Márton (M-Teampannon)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Látványterv: Kiss János (VR Works)

Területnagyság: 982 050 m2

HASONLÓ MUNKÁK

RAK-PARK TERVPÁLYÁZAT, BELVÁROSI DUNA-PART

 

A rakpartok – mint a folyó és város első találkozási pontjai – világszerte első sorban a hajókikötés, szállítmányozás és kereskedelem helyszíneiként jöttek létre. Nyüzsgés, rakodás, szemét, kiabálás, megfeszített munka jellemezte ezeket a helyeket. Egy évszázad elteltével a rakpartokkal szemben állított elvárások, igények pont az ellenkezőjét róják fel: csend, a víz közelsége, rend, pihenés és kikapcsolódás.

Koncepciónk kialakítása során nagy hangsúlyt fektettünk a Duna-parti panoráma megőrzésére, hangsúlyozására, melyet a transzparens, puritán építmények telepítése is alátámaszt. Kiemelt prioritással bírt a gyalogos és kerékpáros közlekedés megteremtése, amit egy rugalmasan alakítható forgalmi rendszer ölel körül. Törekedtünk a történelmi kialakításon alapuló tér- és parti zóna kidolgozása, s így a víz megközelíthetőségének javítása érdekében variálható, egyszerű műszaki kialakítású úszóműrendszereket terveztünk. Az egységes arculat és a rendezett közterületek megteremtése céljából új burkolati rendszert, attribútumszerű utcabútorokat alkalmaztunk, melyeket rendezett zöldfelületek foglalnak egységbe.

A bíráló bizottság értékelése: „A pályamű megőrzi a meglévő történeti települési táj értékeit, a tervezett építést azoknak alárendeli. A terv amellett hogy a vízparti sávot szakaszolja, a történetileg kialakult és védett városképét élteti tovább. Mértéktartó, mégis jelentős minőségi változásokat eredményezhet Budapest központjában. A pályamű a különböző szakági részek összehangolt munkáját mutatja – kiemelkedően jó a városépítészeti megközelítés és az úszóművek műszaki tartalma –, feldolgozása szakmailag igényes, formailag és tartalmilag egyaránt kiemelkedő színvonalú.” 

2015


Tervpályázat, I. díjban részesült


Kiíró: Budapest Város Önkormányzata

Generáltervező: Korzó Tervezési Stúdió

Építész: Noll Márton (M-Tampannon), Nyéki Anikó (Dóm Építészműterem)

Közlekedésmérnök: Ercsényi Balázs (Főmterv)

Úszómű: Pompor Gyula (Pannon Építőműhely Kft.)

Látványterv: Éltető Zsófia (True Vision Kft.)

Területnagyság: 133 450 m2